home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9543
/
ERDEKF.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-21
|
3KB
|
47 lines
@VÉrdekvédelem vagy összefonódás?@N
Amennyiben megvalósul az, amit a Business Software
Alliance hazai fôtitkára, @KJekler Rudolf@N állít, akkor az
Alkotmánybíróság valószínûleg egy újabb precedenssel
gazdagíthatja döntvénytárát. Mirôl is van szó pontosan?
Egyik közgazdasági szaklapunk értesülései szerint
(@KFigyelô,@N 1995. október 5., Compfair-melléklet) az APEH is
bekapcsolódik a szerzôi jogokról szóló hazai törvény
végrehajtásába: ellenôrzi a vállalkozásokat, hogy a
birtokukban lévô programok milyen forrásból származtak. Az
APEH ugyanis a szürke, illetve fekete programok használatát
áfa-csalásnak tekintené annak ellenére, hogy ennek
költsegvetési bevételi oldala gyakorlatilag nulla, hiszen a
cégek a vásárolt szoftverek áfá-ját törvényesen
visszaigényelhetik.
Alkotmánybírósági vizsgálat tárgyát képezhetné az a
törekvés, hogy a nagy auditor cégeket -- a tervek szerint a
száz ügyfélnél többel rendelkezôket -- is APEH
jogosítvánnyal látják el. Ezzel a lépéssel szinte példátlan
összefonódás körvonalai kezdenek kialakulni az állami
érdekeket védô államhatalmi szervek és a magánérdekeket --
pontosabban néhány gyártó érdekeit -- képviselô BSA között.
Érdekvédelemre szükség van, miként szükségesek a lépések
a szoftverkalózkodás visszaszorítására is, ám az illegális
szoftvermásolás nem olyan mértékû, mint amilyennek a gyártók
beállítják, hiszen a nagy licencprogramok keretében a
legnagyobb kárt okozó állami és oktatási felhasználók
szoftverparkjuk jelentôs részét már legalizálták. További
eredményt jelent a legális használat elterjesztésében az a
tény, hogy a nagy szoftverforgalmazók legálisnak ismerik el
a munkahelyi szoftver otthon vagy laptopon használt
kópiáját, ha egy idôben csak az egyiket használják, miként
legálisnak számít immár a legtöbb gyártó szerint a legálisan
birtokoltnál korábbi, de már nem forgalmazott verzió
használata is.
A szoftverkereskedô cégek káradatai mindenesetre erôsen
eltúlzottnak tûnnek, amikor Magyarországon az illegálisan
használt szoftver arányát mintegy 85 százalákra teszik. A
gyakorló számítógép-karbantartók tapasztalata alapján ez az
arány talán az 50 százalékot éri el. Az utóbbi években
lefolytatott rendôri akciók következtében szinte lehetetlen
Magyarországon nagy tömegben kalózprogramokhoz jutni, az
utolsó csomagküldônek nevezett szolgálatok felszámolása is
már csak hónapok kérdése.
@K-sj-@N